1.A lps A lps sorn 4 patadobbanst hallunk, amelyek abbl addnak, hogy az azonos oldali lbak egyms utn rnek talajt, idben jl elklntve. Ha a lpst a bal htuls lb kezdi, akkor a lbsorrend a kvetkez: bal htuls, bal ells, jobb htuls, jobb ells. Fajti: sszetett lps, szabad lps, nyjtott lps, kzp lps.
2.Az gets Az gets sorn 2 patadobbanst hallunk, mivel az tls lbak egyszerre rnek talajt. Ezt kveti egy rvid lebegsi fzis, majd a msik tlslbpr talajfogsa. Mondjuk az els patadobbanskor a bal ells s a jobb htuls lb r a talajra. A msodik dobbans a jobb ells s a bal htuls pata fldetrsbl addik. Az getsnek egsz nagy fokban rvidtett vltozatai a piaffe s a passage.

3.A vgta A vgtban 3 patadobbanst hallunk, s a vgta trtnhet jobb vagy bal kzen (az aktulis bels mells lb vezeti a mozgst) attl fggen, hogy melyik kzen lovagoljuk a krt. Ha a l a kls mells lbra prbl vgtzni, akkor hamisan vgtzik.

4.A poroszkls A poroszkls sorn 2 patadobbanst hallunk, mivel az azonos oldali lbak egyszerre rnek talajt (jobb ells s htuls egyszerre, majd a bal htuls s ells). Ennek a jrmdnak a leggyorsabb vltozatval az amerikai getk- pacerek vagy poroszkalovak- versenyeiben tallkozhatunk.

|